Csendes Percek, 1977 (25. évfolyam, 1-6. szám)

1977-03-01 / 2. szám

“Másnap látta János, amint Jézus őhozzá megy, és így szólt: íme az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit!'' (János 1:29)

A bojt szent időszakában szívunk és lelkünk különös módon vonzódik Jézus életének azokhoz az eseményeihez, mikor földi küldetésének befejező napjait élte.

Keresztelő Jánost választotta Isten, hogy készítse elő az utat a Messiás, a Megígért megérkezéséhez, ő választatott, hogy tanúbizonyságot tegyen Jézusról.

Amikor János ezeket a szavakat, mondta “íme az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét," összefoglalta mind az ótestamentumi tanításokat és próféciákat Jézust illetőleg.

A századok mindenféle áldozattal telítve voltak; ezek között volt a hiba nélküli bárányé is. De ezek nem találtattak elégségésnek az emberiség mély szükségleteinek kielégítésére a megváltás után. Egyedül az Isten Fia, aki életét adta a kereszten, vehette el minden ember bűnét és adhatta nekik a szükségelt váltságot.

Az áldozat által, melyben önmagát áldozta fel Jézus, a bűn akadálya, mely elválaszt bennünket Istentől, megsemmisíttetett. Krisztus egyesít bennünket Istennel.

IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyánk, add bűneink bocsánatát a Te Fiad áldozata által. Az ő nevében kérünk, aki érettünk ment a keresztfára. Ámen.

— Krisztus meghalt, hogy mi élhessünk. —

Bassaw N.H. (Takoradi, Ghana)

NAGYPÉNTEK. ÁPRILIS 8

Olvassuk: János 1:29-34.