Csendes Percek, 1976 (24. évfolyam, 1-6. szám)
1976-03-01 / 2. szám
Olvassuk: Róma 8:24-27. ‘‘Hasonlóképen pedig a Lélek is segítségére van a mi erőtlenségünknek. Mert azt, amit imádságunkban kérnünk kell, nem tudjuk úgy kérni, amint kell — de maga a Lélek esedezik értünk ..." (Róma 8:26) Amikor egyik este elérkezett az ideje hogy lefeküdjék, — kicsi lányunk ragyogó arccal tekintett ránk, mondván: nagyszerű napom volt. Elalvás előtt imádkozni szoktunk és megkérdeztük őt: szeretné-e, hogy megtanítsuk őt magát is imádkozni. Örömmel vállalkozott rá. Lassan mondtuk az imádságot, — ő pedig ismételte szavait : Édes Atyám, örömteli volt a napom és belülről valami imádságra indít. Köszönök néked mindent én Istenem, — Jézusom nevében, Ámen. — Gyermekeink az imádságot mind kívülről megtanulták. Es amint nőnek lassan azt is megtanulják, hogy az a valami, ami belülről imádságra indít nem egyéb, mint Istennek Szentlelke. Az a reménységünk, hogy amint Krisztusban növekednek, a Szentlélek arra is indítani fogja őket, hogy másokért is imádkozzanak. IMÁDKOZZUNK: Atyánk, tele van a szívünk hálával azért, hogy életünkben milyen nagy hatalomnak bizonyult az imádság. Ha sokszor ellankadunk, könyörgünk taníts bennünket szüntelenül a te akaratod szerint imádkozni. Krisztusunk nevében kérünk. Amién. — Az imádság Istennel való őszinte beszélgetés. — Adelsperger Charlotte (Kansas) MÁRCIUS 22, HÉTFŐ. — 24 —