Csendes Percek, 1976 (24. évfolyam, 1-6. szám)

1976-01-01 / 1. szám

Olvassuk: Filippi 4:4-13.

“örüljetek az Urban mindenkor; ismét mondom: örüljetek." (Filippi 4:4)

A nagy természetbúvár: Muir János egyik könyvében egész fejezetet szentel a vízirigónak. Elmondja, hogy a hegyi madarak közül a vízirigó szerzett neki a legtöbb örömet. Ezeket a bátor és vidám madarakat a leghidegebb vidékeken is megtalálja az ember a patakok és vízesések közelében. Es vidám dalát a vízirigónak még a zord és borús időben is mindig lehet hallani.

Vannak keresztyének akik megtanultak ilyen lelkűlettel élni. Ilyen volt például Pál apostol. Ki a filippibeliekhez börtönből írta levelét, de nyomorúságos helyzete ellenére is tudott örvendezni. Az ő szívéből is felzendült a másokat vidámító, hálaadó, dicsőítő ének Isten iránt, mint egy madárdal. A mi hitünk is vizsgázik újra meg újra a súlyos megpróbáltatások alatt. Nehéz vagy kedvező helyzetekben egyaránt hitünknek vagy hitetlenségünknek igazi mértéke nyilvánvalóvá lesz szavaink és arckifejezésünk által.

Igaz amiről Pál biztosította a Filippibelieket, hogy az Isten békessége tartja és őrzi meg életünket, ha szívünk telve van imával és hálaadással

IMÁDKOZZUNK: Mi Atyánk Isten, szabadíts meg minket a hozzánk nem illő aggódó szomorkodástól. És tégy képessé a mi Urunk közelségében járni az élet útját, hogy ez által sugározhassuk azt az örömet és bizalmat, mely másokat is a Benned való bizalomra és örömre vezet. Amen.

— Hitünk akkor őszinte, ha minden körülmények között képesek vagyunk hálát adni Istennek. —

Spear L., (Illinois)

VASÁRNAP, JANUÁR 4.