Csendes Percek, 1976 (24. évfolyam, 1-6. szám)

1976-03-01 / 2. szám

MÁRCIUS 29, HÉTFŐ.

Olvassuk: Máté 7:1-5.

"Képmutató, vesd ki előbb a gerendát a te szemedből és akkor gondolj arra, hogy kivessed a szálkát a te atyádfiának szeméből.” (Máté 7:5)

Az öregek otthonában önkéntes munkásként dolgoztunk. A hivatalos felügyelő jötte mindig kellemetlen volt számunkra. Éreztük jelentéktelenségünket, mert rámutatott kisebb-nagyobb hibáinkra. Nyitva hagyott ajtóra, mely miatt az öregek huzatban fogyasztották uzsonnájukat. Felületes munkánkra, mert nem találtuk a kamrában az öregek kedvenc gyümölcseit. Féltünk egy kicsit a felügyelőtől és nem szerettük.

Később észrevettük, milyen szeretettel bánik az öregekkel. Keresztnevén szólított mindenkit, mintha barátai lettek volna s azt is tudta mindegyikről mi fáj neki. A kávé, tea árát nem engedte felemelni, hogy kevés pénzükből teljen rá naponta többször mondván, ez végső fényűzés az öregek számára.

Most már megláttuk, hogy szigurúsága felénk is szeretet, nevelés. Most már láttuk saját nemtörődömségünket és hogy munkánk nem igaz szeretetből fakadt.

IMÁDKOZZUNK: Uram, engedd, hogy túlnéztiek mások kis hibáin, hogy észrevehessem a jót, amivel segíteni akarnak. Engedd meglátni saját hibáimat, bűneimet és segíts megszabadulni tőlük. Ámen.

— Saját hibáim meglátása formálja-e, enyhíti-e másokról való szigorú véleményemet? —

Mather M. Rita (Woodstock, Ont. Canada)

— 31 —