Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1975-01-01 / 1. szám

“Mert belülről, az ember szívéből származnak a gonosz gondolatok ... gőg, oktalanság: mindezek a gonoszságok belülről erednek és tisztátalanná teszik az embert.” (Márk 7.21-23)

Barátnőm a következő szavakkal foglalta össze röviden, ami vele történt: A fejemben született a büszkeség és a gyomromban végződött fekély formájában.

Barátnőm büszke volt kertjére. Fejébe vette, hogy mindenkiénél különb lesz a környéken. Rengeteget dolgozott vele. Elérte azt, hogy kertjének híre támadt. Napilapok, folyóiratok közöltek róla képeket, és még olyanok is akadtak, akik bérbe akarták venni esküvői és más fogadások céljaira. Ez nem igen érdekelte. Nem is szívesen vette volna, hogy selymes pázsitját letapossák. De kezdte bosszantani, hogy szomszédai saját kertjüket elhanyagolják és így nem nyújtanak megfelelő keretet az övéhez. Hiába tett célzásokat szomszédainak, elengedték fülük mellett. Ez még jobban bosszantotta. Éjszakákon nem aludt... A vége gyomorfekély lett...

IMÁDKOZZUNK: Atyánk, megváltjuk előtted, hogy rengeteg hiábavalósággal öljük saját magunkat. Könyörgümk, nyisd meg szemünk annak látására, ami valóban fontos és az élet értelme, — hogy tudjunk örvendezni tebenned, Ámen.

— A büszkeség olyan mint a gaz: ha nem gyomlálják elburjánzik. —

Yates Ketner Rebecca (Virginia U.S.A.)

PÉNTEK, JANUAR 31

Olvassuk: Márk 7:14-23

— 34 —