Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1975-07-01 / 4. szám

Olvassuk: Lukács 19:1-10. “És amikor ezt látták, mindnyájan zúgolódának, mondván, hogy: bűnös emberhez ment be szállásra." (Lukács 19:7) A századforduló idején egy színész jött egy igen előkelő templom lelkészéhez New-York-ban. Kérte, hogy megesketné a lelkipásztor a színészt menyasszo­nyával a templomban. A lelkész elutasította őt, mond­ván, hogy az esketés veszélyeztetné helyzetét az egy­háztagokkal szemben, kik úgy vélik, hogy a színészet meglehetősen kétes jellegű foglalkozás és az ilyenek nem valók egyháztagoknak. Megszomorodva a színész távozott és néhány sarokkal odébb egy kis templom lelkipásztorát kereste fel. Ez a lelkész elfogadta őket és felajánlotta a fiatal párnak segítségét. Az egyház, melynek lelkésze megnyitotta az ajtót a színésznek és mindenféle más emberek előtt, kik kí­vánkoztak oda, ma országos nevezetessége New-York városának. A templomot világszerte ismerik mint “Sarki Kis Templomot”. Az előkelő felkapott egyház temploma pedig, mely sokat adott arra, hogy mi néz ki “jól” és mi a “megfelelő társaság” többé nem léte­zik. Mint Krisztus egyházának tagjai, szeretetünk és szolgálatunk nem merhet kevesebb lenni mint az Övé. IMÁDKOZZUNK: Atyánk, Istenünk, bocsásd meg szűklátókörüségünket. Buzdíts szeretetve Krisztus lei­kével. Ámen. — A szeretet és a könyörület mindig helyes. — Dickson Charles (Lakeland, Florida) SZOMBAT, AUGUSZTUS 30. — 63 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom