Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1975-07-01 / 4. szám

Olvassuk: Zsoltárok 138.

“Ha nyomorúságban vergődöm, megelevenítesz, ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezed és a te jobb kezed megment engem.” (Zsolt. 138:7)

A kötélhúzásban küzdünk, hogy megtartsuk helyünket és minden erőnket megfeszítjük, igyekszünk centimétereket nyerni saját irányunkba. Minden lépés a kötél húzásában ad egy pillanatnyi megnyugvást és újabb erőt a következő rendkívüli erőfeszítésre.

Néha az élet is efféle küzdelmes kötélhúzássá válik. Még egy pillanatnyi pihenő is épp úgy, mint csak egy lépésnyi haladás, előre lendíti bátorságunkat és felfrissülve tovább küzdünk.

Ilyen új erőforrások, hitünk előre lépései számára a Zsoltárok is. A bajok sodrában Isten megújít jelenlétével és biztosít, hogy mindent a javunkra munkál és tökéletesíti életünket.

Az Ür vezet kies legelőkre és pihenőkre, csendes vizek mellett, hol lelkünk megújul. Mikor a küzdelem megújul a sötét völgyekben, az Ö gondoskodása velünk van. így a jövő végtelen dicsőség útjává válik vele.

IMÁDKOZZUNK: Teremtő Atyánk, köszönjük, hogy ígéreteid bebizonyítottad életünkben. Amikor i nyomorúság jön, úgy a te vezetésedet, mint szerei •tedet tapasztaljuk. Segíts, hogy csak benned bízznn:■ és hitben veled járjunk. Amen.

— Isten tökéletesíti életünket. —

Carminhael Isabel (Nova-Scotia)

SZERDA, AUGUSZTUS 20.

— 53 —