Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)
1975-07-01 / 4. szám
Olvassuk: Malakiás 3:6-12; Márk 12:41-44. “Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura, ha nem nyitom-é meg néktek az egek csatornáit, és ha nem árasztok-é reátok áldást bőségesen." (Malakiás 3:10) Isten nagyon számon tartja azt, hogy hogyan gazdálkodunk a pénzzel, amit reánk bízott. Az evangéliumban olvassuk, hogyan ült le Jézus a templom perselyével átellenben és figyelte az embereket, amint adakoztak. Ebből következtethetünk arra, hogy ö minket is figyelemmel kísér, amint időről-időre adakozunk az 0 ügyére e világban. Ha tudnánk úgy cselekedni, mint amire Malakiás biztat minket, akkor az egyháznak nem kellene állandóan pénzért kunyerálni. Nem kellene versenyeznie üzletekkel, vendéglőkkel a sütemény és más ételek eladásában, hogy működését tovább folytathassa. Amikor valakinek a jövedelme növekedik, de adakozása nem emelkedik, arra enged következtetni, hogy Isten nem tölt be fontos szerepet az illető életében. Aki pedig többet ad, arról tesz bizonyságot, hogy Isten ügyét fontosnak tartja. IMÁDKOZZUNK: Felséges Isten, bocsásd meg szűk kezüségünket, amikor Rólad van szó. Ösztönözz minket, hogy hajlandók legyünk nagyobb áldozatra a Te országod terjesztésében e világban. Ámen. — Adakozásunkkal mutatjuk, hogy Isten és ügye mennyire fontos életünkben. — Edenfield Reginald O. (Montezuma, Georgia) SZOMBAT, JÚLIUS 26. — 28