Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1975-05-01 / 3. szám

Olvassuk: Máté 7:7-ll

"Ki az az ember közületek. aki, ha az 6 fia kenyeret kér télé követ ád neki?” (Máté 7:9)

Mit szólnánk ahhoz, ha Jézus ebben a példájában ezt mondotta volna? Ti atyák, kenyeret adtok fiatoknak és az helyette követ próbál enni. Csodálkoznánk, hogy mily balga fiák vannak, akik visszautasítják az atyjuk által nyújtott kenyeret és a követ rágják, még ha bele törik is a foguk.

Nem cselekedünk mi is ekképpen? Midőn lelki éhségünk kielégítésére az Isten által felénk nyújtott “élő kenyér” helyett másban keresünk táplálékot? Például; a vasárnapi istentisztelet helyett lustálkodásban, sportban, kirándulásban, vagy szórakozásban. Ezek a tevékenységeink önmagukban lehetnek jók és hasznosak, de minden embernek lelki szükséglete is van, amelyeket csak a Vele való közösség, az ö kenyere, Igéje elégíthet meg. A kő hasznos és fontos kellék egy ház megépítéséhez, de nem való táplálkozásra.

Isten megadta a Vele való közösség lehetőségét, keresztyén testvéreinkkel való közösségünkben lelki életünk táplálására. Élünk-é ezzel a kenyérrel?

IMÁDKOZZUNK: Urunk, Te megadtad a lelki táplálékot, az “életnek kenyerét” Jézus Krisztusban, kérjük adj nekünk bölcsességet, hogy tápláljuk is Vele lelkünket. Ámen.

— Az “életnek kenyere” Jézus Krisztus és az ö Igéje. —

Ferguson P. Barbara (Illinois)

SZERDA, JtJNIUS 4.

— 37 —