Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1975-05-01 / 3. szám

Olvassuk: János 12: 44-50. “Mert az Isten aki így szólt: A sötétségből világosság ragyog­jon fel, Ö gyújtott világosságot a mi szívünkbe, hogy Jézus Krisz­tus arcán felismerjük Isten dicsőségének ragyogását.” (II. Kor. 4:6) Valamikor elfelejtjük, hogy a megújulás Istennek munkája. Lázasan dolgozunk, erőlködünk, hogy meg­újuljunk, nem várjuk, hogy Isten cselekedje meg azt. Az eredmény leginkább halálos fáradtság, lehangolt­­ság, nem pedig a remélt megújulás és életerő. “Élj várakozóan”. Erre figyeltem fel, ahogy lelké­szünk a szószékről mondta. Valóban ne erőlködj, ha­nem ; Élj abban a hitben, hogy az Isten olyan, amilyen­nek az Ür Jézus mondta. Élj abban a hitben, hogy ö a forrása minden fény­nek, szeretetnek. Élj abban a hitben, hogy az Isten mindig szeretett téged, szeret most és fog szeretni örökké. Élj abban a hitben, hogy Jézus meghalt érted és a te bűneidért. Élj abban a hitben, hogy az Istennek elő­re elgondolt terve van életedre és idődre nézve. Élj. Fogadd el az Istent úgy, ahogy ö kinyilatkoz­tatta magát Jézusban. Vedd úgy az életet, ahogy az Is­ten adta és adja folyamatosan neked. Tedd a te egész valódat az ö kezébe, hogy megtalálhasd önmagad töké­letesen. IMÁDKOZZUNK: Drága Urunk Jézus, nyisd ki sze­münket és szívünket, hogy láthassuk a Te világos­ságodat, ami rajtunk is átragyoghat, megújíthat. Ámen. — Az Ur adja a világosságot. — Pigg Kathryn (Clarendon, Texas) SZOMBAT, MÁJUS 24. — 26 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom