Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1975-05-01 / 3. szám

Olvassuk: Lukács 7:44-50

“(Krisztusban) van a mi váltságunk és az Ó vére által a bűnöknek bocsánata.” (Ef. 1:7)

A bűnbocsánat magának az Istennek gyötrelméből jött el e világba. A bűnbocsánat, ami nekünk ingyen van igen sokba került. A keresztnek az értelme és célja a bűnbocsánat.

Az az érzésem, hogy az igehirdetések és énekek sokszor túl könnyűvé teszik a bünbocsánatot. Pedig Isten jóságán nem lehet és nem szabad könnyű vásárt csinálni. Van egy feltétel, egy ‘ha’. Jézus nyomatékosan hangsúlyozta és magyarázta: “Ha ti megbocsájtjátok az embereknek az ő vétkeiket, nektek is megbocsát a ti mennyei Atyátok.” Amit ez az Ige mond, ijesztő lehet. Ugyanis, nem imádkozhatunk, csak “ha” megbocsátunk. “Mikor imádkozva megállótok, bocsássatok meg!” Vagy ahogy az Ige máshol mondja, nem adhatunk Istennek hálát “míg” meg nem bocsátunk.” Hagyd az oltár előtt a te ajándékodat és menj el, elébb békélj meg a te atyádfiával.”

Ezeket meggondolva nem Isten igazságosságára, hanem kegyelmére vágyom. Az ö irántam megmutatott irgalma tesz késszé a megbocsátásra.

Jézus Krisztus és utána István vértanú a lelki érettségben a legmagasabb pontra jutottak, mikor azért imádkoztak, hogy Isten bocsásson meg azoknak, akik megölték őket.

IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyánk, a megbocsátás leikéért imádkozunk Hozzád. Bocsclss meg, hogy voltak dolgok az életünkben, amit megtehettünk volna és nem tettünk meg, és bocsásd meg azokat is, amiket nem jól tettünk. A Jézus nevében kérünk. Ámen.

— Hogy bocsánatot kapjak, nekem is meg kell bocsátanom. —

Leonard Campbell (Alahambra, California)

— 24 —

CSÜTÖRTÖK, MÁJUS 22.