Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1975-05-01 / 3. szám

A

Olvassuk: Zsoltár 1.

“Olyan lesz, mint a folyó vizek mellé ültetett fa.” (Zsolt. 1:3)

Évekkel ezelőtt, amikor családi házunk táját rendezték a lakótelepet fiatal fákkal védték az uralkodó szelek ellen. A fiatal ültetvények némelyikét túl erősen kötötték oda dróttal a vascsövekhez. Bizonyos esetekben, míg a fák nem voltak elég erősek, a drót a fák törzsébe vésődött.

Ezek a fák lassan haldokoltak. Több volt a remény annál a fánál, amelyik elérte érett korát és szabaddá vált minden kötéstől és a maga erejéből nőtt tovább.

A kicsiny gyermeket szüleik védik az élet viharaitól. De szerencsétlen dolog számukra, hogy úgy találják, hogy a szülői védés még akkor is tart, amikor már saját lábukon is meg tudnak állni.

Jézus mondta, “ha ti... tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékot adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, akik kérnek tőle?” Tanítsátok őket, tegyétek szabaddá őket, hadd használja őket Isten.

IMÁDKOZZUNK: Segíts minket, Óh Isten, hogy gyermekeink szükségletére gondot fordítsunk, támogatva és fenntartva őket, de csak addig, míg a Te tetszésed szerint felnőnek, aki szabad emberekké teremtetted őket, hogy a Te akaratodat teljesítsék. Jézus nevében kérünk. Amen.

— Szabadságra van szükségünk, hogy elfogadjuk és használjuk Isten ajándékait. —

Wills F. William (Pasadena, California)

SZERDA, MÁJUS 7.

— 9 —