Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1975-05-01 / 3. szám

Olvassuk: Zsoltár 8. "Mi Urunk, Istenünk, mily felséges a Te neved az egész földön.” (Zsoltár 8:10) Ausztriában töltendő vakációnkkor szüleimmel egy pár órát Londonban időztünk. Városnézésünkkor elő­ször a csillagvizsgálót néztük meg, ahol a vezető ér­dekes dolgokat mondott el a csillagok és bolygók cso­dáiról. Akaratlanul is Isten csodálatos teremtő hatal­mát éreztük szívünkben, mikor ezekről a csodálatos dolgokról hallottunk. Azután egy újonnan megnyílt színházba mentünk, ahol egy Walt Disney filmet mu­tattak be. A fii mem a nagy világmindenségről szólott, hanem a bacilusok, sejtek alig látható világáról. Le­nyűgözött az a tény, hogy a világegyetem meg­mérhetetlen ismert, vagy még nem ismert min­­densége, vagy a sejtek és baktériumok csak nagyító üvegeken keresztül látható világa, meg az atomok még fel nem kutatott titokzatos rendszere, mind az örökké­való Isten világot teremtő hatalmát érezteti velünk. Es ami csodálatos, hogy ez a hatalmas, teremtő Isten nekem szerető Édes Atyám az Ur Jézus Krisztus által. IMÁDKOZZUNK: Nagy Istenem, ha nézem e vilá­got, melyet teremtett szent “legyen” szavad, ha itt a földön millió lényt látok, kiket igazgatsz s táplálsz egymagad, szívem feléd ujjong örömtele, mily nagy vagy Te, mily nagy vagy Te! Nagy vagy, Uram, s mily nagy a szerelmed, amit az Űr Jézusban éreztettél meg velem, s amelyért áldom a Te kimondhatatlan kegyelmedet. Ámen. — óh felséges Ur, mi kegyes Istenünk, mily csodá­latos a Te neved nékünk! — Hughes Vivien (Newcastle upon Tyne, England) CSÜTÖRTÖK, MÁJUS 1. — 3 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom