Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1975-03-01 / 2. szám

Olvassuk: Máté 28:1-10 „Nincsen itt, mert feltámadott, amint megmondotta volt." (Máté 28:6) Krisztus él! Ez a legnagyobb kijelentés, ami valaha is elhangzott. Él és bennünk van. A hagyomány sze­rint az első keresztyének így köszöntötték egymást, „ő él.” A modern „Jézus emberei” hasonló módon fe­jezik ki magukat: „Vigyázat! ő ma is akadálytalanul él és működik!” Alapjában változnék meg a világ, ha azt gyakorol­nánk, amiről azt állítjuk hogy hisszük. A hitnek ins­pirálni kellene bennünket, lehetővé téve Isten számá­ra, hogy mennyei erőkkel ruházzon fel minket. Hisszük azt, hogy Krisztus él, hogy ő az életnek az Ura: meggyőzte a halált és győzedelmes mindö­rökké. Ez a garancia levele annak a Krisztusnak, akit imádunk és szolgálunk. Vajha ezzel a bizonyossággal köszöntené egvmást minden keresztyén ember Húsvét napján: „ő él.” Húsvét ugvanis lényegében ezt jelenti és még többet is, ha meghalunk a testnek, és néki élünk. IMÁDKOZZUNK: Atyánk, hálát adunk neked azért a au Szelemért, amelvik századokon keresztül ha­tékony: a belőle áradó erőért, amelvik közöttünk van • a megtartó kegyelemért, amely nyilvánvalóvá lett Ö benne felénk. Ámen. Welch Rae, Washington HUSVÉT VASÁRNAP, ÁPRILIS 22 — 55 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom