Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1975-03-01 / 2. szám

Olvassuk: Zsoltár 118:24-29, Lukács 17:11-19.

„Ez a nap az, amelyet az Ür rendelt, örvendezzünk és vigadjunk ezen! (Zsoltár 118:24)

Férjemmel meglátogattam egy gazdálkodót, kinek a hegyekben volt otthona. Körültekintve, megragadott a táj szépsége. „Milyen gyönyörű innen a kilátás” — mondtam. A gazda unottan körültekintve megjegyezte. „Hm, nincs itt egyéb látnivaló csak hegy.”

Sokunk természetesnek veszi környezetünk számtalan csodáját. Minden nap új jeleit és bizonyságait hozza Isten világot kormányzó gondviselésének. Ahányszor újra felragyog a nap, benne jön az üzenet: Isten új napot teremtett, hogy felhasználjuk azt és hogy örüljünk azon. Tudva ezt, vidám örvendezéssel kell hálát adnunk imánkban és szolgálatunkban Teremtönknek.

Minden megújuló napon lehet örvendeznünk. Krisztus által megtölthetjük azt Neki és embertársainknak való szolgálattal. Bármi legyen is munkánk, akárhol kell is végezni kötelességünket, az Űr vezetését látva, vidám lehet szívünk. A régi közmondás, hogy „Vidamitsd fel magad délelőtt tiz óráig, aztán boldog leszel egész nap”, mély értelmet rejt számunkra.

IMÁDKOZZUNK .‘Istenem, adj vidám szivet mai navi munkámhoz. Legyem Neked való szolgálatom önzetlen és örömmel végzett. Jézus nevében kérlek. Ámen.

— Vidám szívvel többet lehet teljesíteni mint szomorúval. —

CSÜTÖRTÖK, ÁPRILIS 12.

Moss Margaret, Észak Karolina

— 45