Csendes Percek, 1974 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1974-03-01 / 2. szám

KEDD, MÁRCIUS 12 Olvassuk: János 15:7-11 „Ezeket mondottam nektek, hogy az én örömem bennetek meg­maradjon és a ti örömetek teljes legyen." (Ján. 15:11) Egy asszony utitársat keresve e szavakat szúrta hirdetésébe: „Fiatal keresztyén nő kerestetik; vidám természetű legyen, ha lehetséges.” A második minősí­tés felesleges, mert baj van az olyan keresztyénnel, aki nem derűs természetű. Az öröm a keresztyén em­bernek születési kiváltsága, melyet magától Krisztus­tól nyert örökségbe. Mert nézz csak Jézusra! Látszólag oly kevés oka volt rövid élete alatt az örömre. Mégis határozottan az öröméről beszél igénkben! ö volt az, akit még csa­ládja és barátai sem értékeltek igazán; akinek nem volt fejét hová lehajtani, akit végül is megfeszítettek és aztán kölcsön-sírba temettek — mégis az ő öröméről tud beszélni... Nyilván Krisztus öröme nem az élet külsőségeitől függött, hanem olyan belső forrás volt az, amelynek tiszta, üldítő patakzását az emberek minden kegyetlen­sége sem tudta magakadályozni. Az Atya akaratának való teljes alárendelés volt annak a titka! Vagyis a mienk is lehet az örömteli élet titka a Krisztusban, ha Isten akaratának engedelmeskedünk. IMÁDKOZZUNK: Atyánk, köszönjük Néked az üd­vösség örömét. Ó hadd hajoljon akaratod terveibe a szívünk, hogy örömünk teljes lehessen. A Krisztusért. Ámen. — A keresztyén örömöt nem lehet megoltani, mert Isten a forrása! — Chapman Evelyn, Texas 14 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom