Csendes Percek, 1974 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1974-05-01 / 3. szám

PÉNTEK, JÜNIUS 21 Olvassuk: Róma 12:9-21

„Örüljetek az ürülékkel és sírjatok a sírókkal..." (Róma 12:15)

Ismerek egy misszionáriusnőt, aki egész életét odaszánta a koreai nép között való szolgálatra. Miss Laird Eszter a neve.

Akkor találkoztam vele először, amikor egy tüdőbeteg üdülőtáborban pihentem, melyet az ő áldozatos munkája hozott létre. Egyszer egy álló héten keresztül nem hagyta el egy súlyos beteg asszony padlásszobáját és önfeláldozóan ápolta őt.

Mindig azt mondta, hogy nem is vágyik vissza hazájába. De ha haza is menne, legfeljebb csak rövid időre, néhány hétre, mert úgy érzi hogy szolgálata, az Ür iránt való elkötelezettsége idekötik teljesen. Sokszor elgondolkodtam rajta, hogy hogyan élhet valaki ilyen különös módon. Mi indíthatta arra. hogy egész életét odaáldozza a szenvedők szolgálatára?

Később magam is az tJr szolgálatára léptem. Igehirdető szerettem volna lenni s beiratkoztam egv lelkésznevelő szemináriumba. Ott találkoztam többek között a fenti igével, Pál apostolnak ezzel a mélyértelmű tanácsával. Hirtelen felragyogott előttem Miss Laird példaadó élete annak illusztrálásaképen, hogy mit jelent Jézus szenvedéseiben osztozni és a másik ember terhét felvenni.

Nem is tudjuk néha felfogni, hogy keresztyén életünk. példaadásunk micsoda hatásokat válthat ki másokból.

IMÁDKOZZUNK: Atyám, taníts engem úgy szeretni Téged és a' másik embert, ahogy azt Jézustól látom. Engedd, hogy a sikerek keresése helyett a másik ember szenvedéseivel való azonosulásomat tartsam a legnagyobb dolognak. Jézus nevében kérlek. Ámen.

— Bizonyára osztoztál már mások örömében. Tedd ugyanezt a szenvedéseikkel is. —

Choe Su Jong, Korea

— 54 —