Csendes Percek, 1974 (22. évfolyam, 1-6. szám)
1974-05-01 / 3. szám
„Az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelében van, az jelentette ki Öt" (János 1:8) Hemingway, a regényíró egyszer ezt írta: “Egy jégtömböt, amint a folyamban méltóságteljesen úszik lefelé, azért nem hintáztatja minden hullám sodrása, mert hét-nyolcadrésze a víz alatt van, láthatatlanul kiegyensúlyozva azt.” Az Ur Jézus is ilyen méltóságteljesen állott szembe a Farizeusokkal: mélységes, habár szemmel nem látható, súlya és összeköttetése volt az Atyával. És noha a hullámok meg-megcsapkodták, mozdíthatatlan szilárdsággal fenntartotta magát, nem ingathatta meg semmi támadás. A mindenható Atya jellemvonásai minden szavában, minden magatartásában világosan megmutatkoztak. Ez az Ur Jézus jelentette ki nékünk, hogy kicsoda az Atya, és mik az 0 jellemvonásai. Es amikor csak egy szomjuhozó és éhező lélek segítségül hívja az Ür nevét, megváltásért imádkozva, akkor annak az élete is mélyen megalapoztatik, szilárdabban, mint a szikla. Az örökkévaló és mindenható Atya erőssége és megtartó kegyelme szilárdan kiegyensúlyozzák, méltóságteljesen elmélyítik életét. Az ilyen emberi élet — Istennek átadott és Jézusban elrejtett élet — biztonságosan úszik tova, a folyam közepén is, bármit írjon is elő a sors szeszélyes keze. Isten végtelen tengere felé úszik ... IMÁDKOZZUNK: Ó mennyei Urunk, a Te mélységes erőddel és kegyelmi ajándékaiddal bizton fogjad és tartsd egyensúlyban parányi életkénket, a hömpölygő életfolyamban ... Ámen. — Lássák lelkemben Jézusnak szépsége ... — Chilkote Russell, Tennessee SZOMBAT, JÜNIUS 15 Olvassuk: János 1:10-14 — 48 —
