Csendes Percek, 1974 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1974-03-01 / 2. szám

„Én plántáltam, Apollós öntözött; de az Isten adta a növeke­dést.” (1. Korinthus 3:6) Két öcsém és két húgom él itthon velünk. Családunk minden tagjának különböző jellemvonásai és személyi­sége van. Akár jól mennek a dolgok, akár nem, én szeretek énekelni. Az éneklést arra használom, hogy a családi körben a borús hangulatot derűsre változtassam. Egyik öcsém csendes és gondos viselkedésével min­den nehézséget meg tud oldani és mindent rendes út­ra terel. A többieknek is meg vannak a maguk sajá­tos és hasznos képességei. Bibliai részünkből kitűnik, hogy az egyház a Krisz­tus teste és a tagjai között lévő különbségeket Isten terve és az egyének sajátos vonásai hozzák létre. Kétségtelenül vannak olyan különbségek, amelyeket Krisztus okoz: különbségek abban, ahogy cselekszünk és ahogy tehetségünket és képességeinket használjuk. Ezeket Isten országa szolgálatában és az ö neve di­csőítésére kell használnunk. IMÁDKOZZUNK: Urunk, segíts meglátnunk jósá­gos munkádat még abban is, hogy mi mind különbö­ző személyiségek vagyunk. A Krisztus nevében kérünk. Ámen. — Akárcsak a zenekar különböző tagjainak, nekünk is saját szerepünket kell játszanunk Krisztus orszá­gában. — Hidajat Paul, Indonézia SZERDA, ÁPRILIS 24 Olvassuk: I. Korinthus 12:17-27 — 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom