Csendes Percek, 1973 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1973-01-01 / 1. szám

Olvassuk: II. Korinthus 1:3-5

„Bőséges a mi vígasztalásunk Krisztus által.” (II. Korinthus 1:5)

Ha meginogna is hited, mert Isten szenvedést bocsát rád, olvasd el Pál apostol e sorait. Ő nem azért szolgálta Krisztust, hogy bajok és fájdalmak nélkül élhessen. A Megfeszített nyomdokaiban őreá is bőséges szenvedések vártak. De ezek közepette volt két bizonyossága, amit Krisztus nélkül nem élvezhetett volna.

Bizonyos volt afelől, hogy szenvedései soha sem lehetnek nagyobbak a vígasztalásnál, amit az ő Urában talál. Több szenvedés csak több vigasztalást, keservesebb megpróbáltatás csak nagyobb és mélyebb Krisztus-tapasztalást készíthet elő.

És bizonyos volt afelől is, hogy szenvedései soha sem haszontalanok hivatása szempontjából sem. Minél többet szenved, annál mélyebb közösségbe jut a szenvedők sokaságával és annál szívhezszólóbb lesz majd vigasztaló szava, ha tlálkozik velük. Minden szenvedése előkészület és képesítés volt még nagyobb szolgálatra.

IMÁDKOZZUNK: Adj bátor szívet, Uram, hogy örömmel viselhessem sorsomat. Engedd, hogy lehessek áldására szenvedő és boldogtalan embereknek. Ámen.

— „Nem nagyobb a szolga az ő Uránál”; a keresztet fel kell vennie. —

SZOMBAT, JANUÁR 20

Dr. Victor János, Magyarország

22