Csendes Percek, 1973 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1973-05-01 / 3. szám

Olvassuk: János 1:1-13

„Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.”

(János 8:12)

Az est árnyai hamar reánk borultak egy hideg téli napon. A kapcsolóhoz léptem és megnyomtam, de nem gyulladt ki a villany. „Óh, már megint nincs villany,” mondtam magamban. Felhívtuk a villanytelepet, ahonnan jóval később ki is jöttek.

A villanyszerelő legelőször a biztosítékhoz ment és a bajt ott mindjárt meg is találta. Valaki kikapcsolta a fő kapcsolót, amely az egész házban lezárta a villanyt, órákig a sötétben botorkáltunk, pedig csak ezt az egy' kapcsolót kellett volna bekapcsolnunk.

Krisztus, a világ világossága eljött. Miért járunk még mindig sötétségben? Világosságot hozott nekünk is! Itt van a Krisztus világossága, csak be kell kapcsolódnunk a Krisztusba azzal, hogy hittel elfogadjuk Öt Megváltónknak. Az Ö világosságában úgy járhatunk, ha Őbenne bízva tesszük meg lépéseinket az életben. Bűnünk és engedetlenségünk elhomályosítja a Krisztus világosságát, ha meg is kaptuk azt, de bűnbánatunk után újból fel erősödik bennünk ez a világosság.

IMÁDKOZZUNK: Űr Jézus, világnak- világossága, megnyitom szívemet Neked. Világíts bele, hogy én is tovább tükrözhessem a Te világosságodat másoknak. Hogy ők is új életet találjanak Tebenned. Amen.

— A hitünk teszi lehetővé, hogy Krisztus ereje belénk áradjon. —

Massey Jean, Inda

KEDD, JÚNIUS 26

— 59 -