Csendes Percek, 1973 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1973-05-01 / 3. szám

Olvassuk: Ézsaiás 55:6—11, II. Korinthus 6:1—10

„Keressétek az Urat, amíg megtalálható; hívjátok őt segítségül, amíg közel van." (Ézsaiás 55:6)

Egy ember a barátjánál töltötte a (hétvégét, akinek nagy ananász ültetvénye volt. Az ültetvényes azt akarta, hogy elmenetelekor a barátja vigyen magával pár ananászt. Ahogy az ananász sorok között hajtottak, az ültetvényes hol egyik, hol másik ananászt ajánlotta a barátjának, aki azonban nem fogadta el, mondván, hogy a következő sorokban nagyobb ananászok lesznek. Ez ment addig, amíg az ananász sorok végére értek, s az ültetvényes barátja egy szál ananász nélkül távozott el.

Jézus azt mondja: „íme az ajtó előtt állok és zörgetek, ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem”.

Vajon te és én, halljuk-e, hogy Jézus kopogtat a szívünk ajtaján? Mit akarunk Vele? Ha halljuk az O zörgetését várunk, vagy megkeményítjük szívünket? Bizony jobb, ha mielőbb beengedjük Öt, amíg nem késő, mert nem tudjuk, hogy mennyi időnk van még ebben a földi életben!

IMÁDKOZZUNK: Ne engedd, Atyánk, hogy megkeményítsük szívünket, mikor a Te szavadat halljuk, hanem add, hogy alázatos lélekkel adjuk át magunkat Te néked. Jézus által. Amen.

— Elfogadni Isten szeretetét annyi, mint megtelni vele. —

Kisek F. F„ Indonézia

SZERDA, JÚNIUS 20

— 53