Csendes Percek, 1973 (21. évfolyam, 1-6. szám)
1973-05-01 / 3. szám
PÉNTEK, JÚNIUS 8 Olvassuk: Apostolok Csel. 3:1—10 „Keressétek először Istennek országát, és az ö igazságát és ezek mind megadtatnak néktek.” (Máté 6:33) Mi az, amiért epekedünk, amire vágyunk elsősorban? Nagyon életbevágó kérdés ez, és sok mindent megmutat egy emberről. Természetesen gondolni kell az étkezésre, ruházkodásra, hiszen maga Jézus is mondja tanítványainak, hogy imádkozzanak a mindennapi kenyérért. De ez nem lehet elsődleges. Életünk központja az Úr Jézus Krisztus legyen és a mindennapi szükségeinkben. Teljes, tökéletes ráhagyatkozás, bizalom kell jellemezzen bennünket. Mi azonban legtöbbször nem ezt tesszük. Keressük először az élvezeteket és megcsömörlünk. Keressük a jólétet és biztosítani akarjuk jövőnket, közben beleőszülünk, idegroncsok leszünk az aggodalmaskodásban. Az élet dolgai után való rohanásunkban elveszítjük az életet. Jézus mindent meg akar nékünk adni és mindezt gazdagabban, és bőségesebben mint azt el tudnánk képzelni. De mi olyanok vagyunk, mint a sánta koldus volt az Ékes-kapunál. Alamizsnáért nyújtja ki a kezét és morzsákat kér. Jézus Péteren keresztül azt adta neki, amire igazán szüksége volt: a teljes gyógyulást. Mi is oly sokszor megfeneklünk apró, értéktelen, mindennapi dolgoknál és nem kérjük a legfőbb jót: a megváltást, a megtisztulást, a bűntől való szabadulást és Őt magát, hogy éljen és uralkodjék bennünk. Pedig ezek az igazi értékek és csak ezekből származik öröm és dicséret, ami másokat is áhnélkodásra indít! IMÁDKOZZUNK: Urunk, hadd kérjük most Tőled a legnagyobbat, azt, hogy a Te országodnak lehessünk boldog polgárai és örökösei. A Jézus nevében. Ámen — „Akik az Urat keresik, semmi jót nem nélkülöznek.” — — 41 — Duxbury Eileen, Dél-Afrika
