Csendes Percek, 1973 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1973-05-01 / 3. szám

Olvassuk: I. Mózes 45:1-15 „Az Isten küldött el engem tielőttetek, hogy míveljem a ti meg­maradásotokat a földön és hogy megmentselek titeket nagy sza­­badítással." (I. Móz. 45:7) József csodálatos történetének az a része a legszebb: amint feltárja sokat szenvedett és szerető szivét övéi előtt. Fájdalmát az idegenek is hallották, pedig atyafiaíval is­mertette csak meg magát, akik bűnük súlya alatt megret­tenve közeledni sem mertek hozzá, amíg ő azt nem mond­ta: „Jöjjetek közelebb hozzám!” Beledermedtek a való­ság megsejtésébe és József bátorítására volt szükségük, aki teljes megbocsátása felől biztosította őket, testvéri csókkal petcsételve meg bűnbocsátó szeretetét. Az Ur Jézus előképét láthatjuk a fentiekben; O is sze­mélyesen tárja fel szeretetét (íveinek, melyet az egész vi­lág hallhat: Ján. 3:16-ban összefoglalva. Akkor érvényes az Ur kedves hívása „Jöjjetek hozzám ... ha mély bűn­bánattal omlottunk lábaihoz, mert az élő Isten Fiát fel­ismertük. Az Ő kezében vagyunk, akár elvesztésre, akár megtartásra, mert nem különb helyzetünk a József testvé­reinél. Mégis az Ur Jézus bűnbocsánata nagyobb, mert Ö szent vérét és életét adta érettünk! IMÁDKOZZUNK: Óh „Józsefnek vezérlő Ura” és a mi Urunk is, Jézus Krisztus által, kérünk csodálatos sza­­badításodnak örömét mindenkor segítsd továbbadnunk azoknak, akik ezt keresik. Amen — Csak a bánkódót lehet megvigasztalni. És az elfo­gadott bűnbocsánatban van tartós és tiszta öröm. — Csarkó Eszter, Cleveland VASÁRNAP, MÁJUS 27 — 29 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom