Csendes Percek, 1973 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1973-05-01 / 3. szám

Olvassuk: Róma 10:14-17 „Menjetek el azért, tegyetek tanítvánnyá minden népet... és imé én veletek vagyok minden napon, a világ végezetéig.” (Máté 28:19-20) A mai napon volt száz eve, hogy egy középafrikai kunyhóban halva találták Livingstone Dávid misszioná­riust és tudóst. Az ágya mellett térdepelt, a nyitott biblia s egy égő gyertya mellett. De lelke már Isten jelenlétében volt. Még fiatal korában egy idős hívő amber azt mondta neki : „Fiam, járj az farral mindig és ne csak hébe-hó­ba.” A szövőszék mellett eltöltött esztendők után orvos­­tanhallgató lett, doktorált s Jézus útmutatása nyoimán misszionáriusként, evangélistaként és kutatóként szolgált. Harmincéves szolgálata alatt nem szűnt meg bizonyságot tenni arról, hogy Isten a Jézus Krisztusban lett nyilván­valóvá. Közben egymás után tárta fel és tette ismertté az akkor még „sötét Afrika” fehér ember számára nem is­mert területeit. Elsők között mutatott rá a rabszolgaság intézményének nagy vérző sebére. Mikor Stanley, a híres amerikai újságíró rátalált a már­­már elveszettnek hitt Livingstone-re s négy hónapot töl­tött vele, ezt írta róla: „Elismerem, hogy ő nem angyal. De nem sok választja el tőle, amennyire csak emberi ter­mészetünk megengedi...” IMÁDKOZZUNK: Uram, hadd ragyogjak, mint a gyertyafény, hadd éljek Igéd szerint és jelenléted állandó tudatában. Szent nevedért kérlek. Ámen. — Isten temploma élő kövekből épül ebben a világ­ban. — Blrbeck John, Skócia KEDD, MÁJUS 1 — 3 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom