Csendes Percek, 1973 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1973-03-01 / 2. szám

Olvassuk: Cselekedetek 5:12-26. „A templom felügyelője és a főpapok zavarban voltak azok miatt, mi lehet ez?” (Csel. 5:24) Az első keresztyén egyházban olyan dolgok történ­tek, amik még az egyház elleségeit is meglepték.. A Főtanácsot nagyon izgatta az apostoloknak a börtön­ből való csodálatos kiszabadulása. Valóságos félelem vett erőt rajtuk, amikor arról értesültek, hogy mi fog történni legközelebb. Ma, a szép templomaink és nagyszerű felszerelésük ellenére, legtöbbször semmi sem történik. Jó az, ha van nagyszerű felszerelés és módszer Isten dolgai vég­zésére, de olykor ezek az imádság és lelkesedés helyét foglalják el. Amikor ez történik ezek Isten útjába áll­nak, inkább akadályok mint segítségek. A londoni Szent Márton templom lelkésze, H.R.L. Sheppard, ezt a következőképpen jellemezte: „Sok megfigyelő összeegyeztethetetlennek tartja bátor állí­tásainkat és gyönge eredményeinket... Olyanoknak látszunk előttük mint az alpesi hegymászók: miután eldicsekedték, hogy milyen magasra fognak felmászni, veszik csákánvaikat, köteleiket, eevéb felszerelésüket és. amint később kitűnik, a könnyű hegyháton mennek fel a csúcsra.” IMÁDKOZZUNK: Urunk, hálát adunk modern fel­szereléseinkért, d,e segíts úgy használnunk azokat, hogy Szent Lelkednek engedelmeskedjünk. Ámen. — Isten azt várja tőlünk, hogy hegyeket, ne pedig hangyabolyokat másszunk meg. — Crowhurst F. Donald, Manitoba SZERDA, ÁPRILIS 4. — 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom