Csendes Percek, 1973 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1973-03-01 / 2. szám

Olvassuk: I. Királyok 3:1-9; Márk 12:28-34

„Adj azért a te szolgádnak értelmes szívet.” (I. Kir. 3:9)

Amint Kaliforniában a Wilson hegyről jöttünk lefelé, köd gomolygott a völgyön át és a dombokon. Nyilván ez adta szánkba a régi, kedves éneket: „Jobban megismerjük egymást, mikor majd felszáll a köd.”

Közöttünk is itt gomolyog sokszor a félreértés köde. Úgy éreztem, ez derült ki akkor is, mikor egyszer a televízión egy beszélgetést hallgattam, mely ilyenformán folyt:

A vezető azt kérdezte: „Mi volna számodra igazi boldogság?”

Az egyik kérdezett azt válaszolt: „Egy hosszú vakáció”'.

A másik: „Annyi pénz, hogy megélhetésem biztosítva lenné”.

Egy fiatal diák azonban ezt mondta: „Hogy megértsem az embereket.”

Újévi üdvözletében németországi nevelt lányom azt kívánja „hogy megértsem ennek a világnak elkövetkezendő szükségeit és szomorúságait.”

Milyen csodálatosan szép jókívánság! Lehet-e annál nagyobb öröm, mint megérteni a világ szükségeit és segíteni, hogy a szomorúság, viszály és egyedüllét átalakuljon örömmé, békességgé és testvériséggé!

IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyám, segíts arra bennünket, hogy lobban ismerjük egymást. Részvéttel és megértő szívvel hadd találjuk meg és kövessük azt az utat. mely a Te országod megva)ósidásához vezet, mind a földön, mind a mennyekben. Ámen.

— Jobb arra törekednünk, hogy mi megértsünk másokat, mint hogy minket megértsenek. —

Hills B. Katalin, Nem Hampshire

PÉNTEK, MÁRCIUS 30.

32 —