Csendes Percek, 1972 (20. évfolyam, 1-6. szám)
1972-05-01 / 3. szám
Vasárnap, május 21 (Pünkösd.) Olvassuk: János 14:15—21. »Az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent Lélek által való öröm.« (Róma 14:17.) Szüleivel ülve a délelőtti istentiszteleten, egy kisfiú nagyon igyekezett velük együtt mondani a Hiszekegyet és énekelni: »Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentiéleknek.* Kéjsőbb odasúgta anyjának: »Igazán van Szentlélek?« »Van« — biztatta anyja. Ez nem elégítette 'ki a fiút. Megszólalt: »Akkor miért nem jön soha a mi házunkba?« Valóban, miért? Jól értsük meg, hogy a Szent Lélek eliő hajlékunkba,, ha befogadjuk Őt. A Szent Lélek azért jön, hogy megmagyarázza Isten akaratát, az örökkévaló után való éhséget felébressze bennünk, lelkünket bűnbánatra ösztökélje, bánatunkban vigasztaljon, Lélekben meggyőzzön arról, hogy Isten gyermekei vagyunk. A mi feladatunk az, hogy a Szent Lelket szívesen fogadjuk otthonainkba, hogy ő viszont szolgálatával megáldhassa életünket. Imádkozzunk: Istenünk, Szent Lelkeddel légy velünk. Ő általa hívj bűnbánatra, jelentsd ki akaratodat és gondoskodásodban vigasztalj minket. A Jézus nevében. Ámen. — Szívesen látom-e a Szent Lelket otthonomban?— Payatt C. Dwight, Észak Karolina 23