Csendes Percek, 1972 (20. évfolyam, 1-6. szám)

1972-05-01 / 3. szám

Szombat, május 6. _

Olvassuk: Jakab 1:16—25.

»Az igének pedig cselekvői legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat.« (Jakab 1:22.)

Unokáimnak olvastam kedvenc mesés könyvéből, amelyben a képek kivágott jelenetekké formálódtak, ahogy a lapokat forgattuk. Sőt, mindegyik lapon volt egy mozgatható fogantyú is, melynek ide-odahúzása »eletesse« tette a »hott« alakokat. Valahogyan az egyik lapon elfelejtettem mozgásba hozni az olvasott szöveget, s a kis unokám, aki csak pár szót tudott még kiejteni, türelmetlenül ragadta meg kezemet és sürgetett: »Csináld, csináld, csináld!...«

Bizonyára így érez a mi Urunk is, amikor olvassuk az Ő könyvét, a Bibliát. Mozgásra, tettre, életes megjelenítésre vár. Csináld! Cselekedő! Váltsd valóra! Hadd változtassa meg életedet! Az Ur Jézus maga mondotta', hogy aki hallja az Ő beszédeit, de nem cselekszi azokat, az hasonló a bolond emberhez, aki fövényre építette házát. Jakab apostol pedig ahhoz az emberhez hasonlítja az ilyet, aki tükörben megnézi ugyan testi ábrázoltját, de nyomban elfelejti, milyen volt.

Boldog és bölcs az az ember, aki cselekvője is az Isten beszédének.

Imádkozzunk: Mennyei Atyám, segíts szüntelen szívem vizsgálatára, hogy tetteim összhangban legyenek a te Igéddel! Krisztus érdeméért kérlek. Ámen.

— Hitünkről tetteink tesznek bizonyságot.

McNiel Betty, Iowa

8