Csendes Percek, 1971 (19. évfolyam, 2-6. szám)

1971-05-01 / 3. szám

HÉTFŐ, MÁJUS 17.

Olvassuk: János 9:1—5.

»Nekem cselekednem kell annak dolgait, aki elküldött engem, amíg nappal van: eljő az éjszaka, mikor senki sem munkálkodhatik.« (János 9:4.)

Amint irataim között keresgéltem, kezembe került takarékkönyvem, még attól a városi banktól, ahol előzőleg laktam. Azt gondoltam, hogy a számlám le van zárva, de a takarékkönyv szerint egyenleg maradt rajta. Nyomozásom során hallottam hogy több millió dollárt teszi ki az elfelejtett bankszámlák összege szerte az országban.

Amint a pénzzel, épp úgy van a tehetséggel és képességgel is. Nem elég, hogy megvan, használni kell azokat. Sokan keveslik a számukra juttatott talentumot és képességet. Milyen csodálatos, hogy Krisztus elfogadja a mi adottságainkat és képességeinket, úgy ahogy vannak. Nem vagyunk felelősek szemünk színéért, de felelősek vagyunk használatukért, mit csinálunk velük.

Amikor ezeket az adományokat és tehetségeket kapjuk Isten jóvoltából, azzal a céllal kapjuk, hogy a legjobban használjuk fel. Ő elfogadja tőlünk azt, amink van és engedi, hogy a napi feladatokban felhasználásra kerüljön.

IMÁDKOZZUNK: Kegyelmes Atyánk, bocsásd meg, hogyha a ránk bízott s megtartásunkra szánt adományaidat nem kellően használtuk fel a mai napon. Nyisd meg szemünket és fülünket hogy meglássuk mindenütt a szükséget és igényt. Ámen.

— A meglevő tehetség használata gyönyörűség. —

Pulton Jean, Ontario

19