Csendes Percek, 1971 (19. évfolyam, 2-6. szám)
1971-05-01 / 3. szám
SZERDA, MÁJUS 5. Olvassuk: Efézus 3:14—21. »Együtt édes bizalomban éltünk: az Isten házába jártunk a tömegben.« (Zsoltárok 55:15.) Van egy közismert régi nóta, melynek pár sora így hangzik: »Nincs annak értelme, Hogy kert padján ülve Egyedül figyeljük a Holdat.« E régi nóta arra utal, hogy »nem jó az embernek egyedül lenni«, az ember társas lény, szüksége van a másik emberre. A csecsemő önmagában biztos halálnak van kitéve. Hogy egészségesen felnövekedjék, szüksége van a család testi, lelki táplálásra. Gyermekgyógyászok kimutatják, hogy ha valaki gyermek korában nem tapasztalta meg a másik ember szeretetét, egész életére kiható károkat szenved. Mint Isten gyermekei mi sohasem élhetünk teljes elszigetelésben. Mint ahogyan testi életünk fennmaradása érdekében szükségünk van a földi családra, éppen úgy lelki életünk fennmaradása érdekében szükségünk van a mennyei családra, ami az egyház. Ezért vallották a keresztyének mindig, az egyházon kívül nincs üdvösség, teljes élet. Szükségünk van az egyházra, hogy nyilvános istentiszteletein, a sákramentumok használatán, fegyelmén és szolgálatain keresztül növekedjünk érettségben, a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére. IMÁDKOZZUNK: Taníts, Uram, örvendve imádni Téged a hívek seregében, hogy így megnyerhessem mindazt, amit számomra adni kívánsz. A Krisztus érdeméért kérlek, Ámen. — Az istentisztelet szükség, nem ráadás! — Edwards M., Wales 7
