Csendes Percek, 1970 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1970-03-01 / 2. szám

HÉTFŐ, MÁRCIUS 23. Olvassuk: Lukács 9:51—56. »(Jézus)... eltlökélte magát, hogy Jeruzsálembe megy.« Ahogy közelgett szembenézni a halállal Jézus bát­ran abba az irányba fordította orcáját. Péter figyel­meztette Jézust, hogy veszélynek teszi ki magát, azon­ban Jézus visszautasította a figyelmeztetést/. A szent hét kell, hogy figyelmeztető legyen a szá­munkra, hogy mint Jézus, mi is bátran nézzünk szembe a saját sorsunkkal. Gyakran elkerülünk alkalmakat, amikor azok kényelmetlenek számunkra a társada­lomban. Hol áll a keresztyénség a társadalmi megíté­lésben a kisebbség mellett, vagy a szűkölködő csopor­tokkal szemben? Sokan élvezzük a békés és csendes részét e világ­nak, könnyebb életet élünk, mint élnek a világ sok részein. Hogyan követhetjük Jézust a szent héten át is, ha megfeledkezünk azokról, akik nélkülöznek? Az éhező és szenvedő emberek sorsában nekünk is osztoz­kodnunk kell, IMÁDKOZZUNK: Mennyei édes Atyánk segíts ben­nünket közelebb Jézushoz a szent hét által. Segíts egye­sülni általad azokkal, akik anyagi, vagy szellemi ja­vakat nélkülöznek. Segíts, mikor bátorságra van szük­ségünk, hogy megtalálhassuk azt a Te kegyelmedben. Jézus nevében kérünk hallgass meg kegyelmesen. Ámen. — Jézus erősíti meg szívemet és karomat is. — Beth ram F. Wentworth, Maine 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom