Csendes Percek, 1970 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1970-01-01 / 1. szám

SZOMBAT, JANUÁR 31. Olvassuk: Máté 13:31—35, Máté 6:10. »Jöjjön el a te országod.« A hit nem csak abban áll, hogy hiszem: van Isten, hogy Jézus Krisztus élt. Jézus hitét hordom a szívem­ben akkor, ha Isten országa eljövetelében hiszek. Nem óhajokról és álmodozásokról van akkor szó, mikor azt mondjuk, hiszek Isten országa eljövetelében. Az emberi élet értelméről, az emberiség végcéljának felismeréséről van itt szó. Egy hódító programról, amely önmagában is igaz, megtölti a lelket élettel, munkába indítja az embert. Amiben nem tudunk hinni, nem tu­dunk érte dolgozni, nemhogy áldozni, vagy meghalni tudnánk érte. De szó van itt arról is, hogy más hódító s az emberiség jövőjét szemünk elé varázsló elméletek­kel és programokkal szemben az Isten országa hitében és szolgálatában ingadozás és bizonytalankodás nélkül megmaradjunk. Az Isten országa csak ott hódít, ahol erői és jelei aktuálisan jelen vannak. A keresztyén egyházban meg kell találnia az embereknek Krisztust, a szeretetnek, a testvériségnek, az életszentségnek az Isten megszente­lésének azokat az erőit, amelyekről el lehet mondani »bizony köztünk van az Isten országa.« IMÁDKOZZUNK: Uram, Krisztusom,, imában fel­ajánlom magamat a te országodért való szolgálatra, Fel­ajánlom értelmemet, értékeimet, munkámat, erőmet és pénzemet. Azért könyörgöm, hogy támassz más munká­sokat is akik a te országodért készek dolgozni és ál­dozni. Ámen. — Királlyá Jézust, Jézust koronázzátok. — (N’éh. Szabó Imre, Budapest 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom