Csendes Percek, 1970 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1970-05-01 / 3. szám

SZERDA, JÚNIUS 24. Olvassuk: Lukács: 1:26—35. »Az Ő királyságának nem lesz vége.« (Lukács 1:33.) Az első század hires történetírójának Flávius Jo­­sephusnak könyvében olvashatjuk azt, hogy Jézus élt, követői voltak, majd keresztre feszítették őt, de feltá­madt a halálból. »Azok, akik szerették őt, nem pártoltak el tőle, Ő pedig megjelent nekik újra a harmadik na­pon. .. És a keresztyének törzse — így hívták őket Krisztusról — a mai napig sem halt ki.« Nem, a keresztyénség nem szűnt meg az első szá­zadban, sőt mindmáig sem. Jól lehet akkor csupán csak egy kicsi szektának számított, ma azonban egy, az egész világot átfogó közösség, egyház. Miután alapítója Krisztus élő valóság, tudjuk, hogy az Ő egyháza sem halhat meg. »Az Ő királyságának nem lesz vége.« — Az Apostolok Cselekedetében Lukács azt mondja, hogy Jézus az Ő halála után »világos tanúságát adta annak, hogy Ő él.« Az is áll ma is, hogy Ő a feltámadás és az élet. Mi élünk, mert Ő él. Az Egyház is él, mert az egyház mindazoknak a közössége, akik hisznek Benne, mint ma is élő Urukban és Megváltójukban. IMÁDKOZZUNK: Urunk Istenünk, köszönjük, hogy mint Jézus követői osztozhatunk az Ő feltáma­dott új életében. Légy segítségünkre, hogy egész szív­vel ebben az új életben élhessünk. Tiéd legyen a dicső­ség és hódolat ezért, a mi Megváltónk, Jézus Krisztus által. Ámen. — Az egyház azokból áll, akik Jézusban, mint az Isten élő Fiában új életre találtak. — B. Dawson János, Uj Zéland B7

Next

/
Oldalképek
Tartalom