Csendes Percek, 1970 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1970-05-01 / 3. szám

HÉTFŐ, JÚNIUS 15.

Olvassuk: I. Timótheus 4:11—16.

»Senki a te ifjúságodat meg ne vesse.«

(I. Timótheus 4:14.)

A fiatal, keresztyén Timótheus hívő családból származott. Nagyanyja Lois és anyja Eunika hivő asszonyok voltak. Timótheust Pál apostol bízta meg, hogy maradjon Efézusban és legyen példa a hívőknek a beszédben, a magaviseletben és a szeretetben. A lelki nevelés és oktatás, amit gyermekkorábban otthonában kapott, nagy segítségére volt ebben a szolgálatban.

Manapság, amikor a szemérmetlen beszéd és erkölcstelen magaviselet szinte divatos, sokszor elfelejtjük hogy mennyi ragyogó, fiatal keresztyén is létezik. Kórházakban szeretetmunkát végeznek és gettókban tanítanak. Lelkesedéssel vesznek részt egyházi és egyéb közösségi munkákban.

Nemrégen, egy idősebb középiskolai csoportot tanítottam. Az egyik fiú arra vállalkozott, hogy a következő héten ő adja elő a leckét. Korábban érkeztem az órára. A fiú egy székbe süppedve ült és szundikált. Amikor azonban a leckére került sor, tömören és értelmesen fejezte ki mondanivalóját. Szinte feleslegesnek éreztem magam. A fiataloknak azonban szükségük van tanítókra. .. És az Ur Jézusnak az a megbízatása számomra, hogy mint tanár szolgáljam az Ő ügyét továbbra is.

IMÁDKOZZUNK: Édes Atyánk, köszönetét mondunk Néked a keresztyén otthonokért és szülőkért. Te Fiadat adtad számunkra, add, hogy mi is odaszánjuk magunkat és gyermekeinket szolgálatodra. Ámen.

— Viselkedésünkkel bizonyítjuk be hitünket úgy otthon, mint a világban. —

King Smith Maria, Virginia

48