Csendes Percek, 1970 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1970-03-01 / 2. szám

SZERDA, ÁPRILIS 15. Olvassuk: I. Mózes 1:1—5, Cselekedetek 7:44—50. »Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.« Három amerikai űrrepülő körözött a hold körül az emberiség első vállalkozásaként egy égi test közvetle­nebb megismerésére. Az űrrepülők egészen új néző­pontból tekinthettek a földre és ez a látás különbözött mind attól, aminek eddig ember tanúja lehetett. Egy elcsendesedett emberi világ figyelte az űrből érkező ismerős szavakat. »Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.« Isten mindenütt jelen van. Mikor hitünket és bizal­munkat Istenbe vetjük, ki örök, teljes fennség és dicső­ség, ki túl haladja anyagi világunk összes határait, megtapasztaljuk, hogy Ő szól hozzánk. Ő, ki az élet leheletét adta nekünk, hozzánk fordul véges teremt­ményekhez és lelkünk mélyén megerősíti reményünket, hogy mind az, amit elmondunk a világról lehetséges szá­munkra. Nézzünk tehát a szeretet, az igazság és a kegyelem Istenére, ki kormányozza a mi kicsiny világunkat is belülről a lelkűnkön át és ki parancsolja nekünk, hogy szorgalmasan keressük Krisztust ki megváltotta és megmenti az életet. IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyánk, kérjük hogy szereteted legyen életünk vezető ereje. Te megmutattad Krisztusban mi a jó, hogy tegyük azt ami igazságos, hogy kövessük a szeretetet és alázatot Veled járva. Se­gíts meg ezekben Lelked által, Jézusért kérünk, Ámen. — A mindenség teremtője kívánja az emberi szívet lakóhelyévé tenni. — Hosford J. S. W., Texas 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom