Csendes Percek, 1970 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1970-03-01 / 2. szám

HUSVÉT VASÁRNAPJA, MÁRCIUS 29.

Olvassuk: János 20:11—18.

»Elméne Mária Magdaléna, hirdetvén a tanítványoknak, hogy látta az Urat, és hogy ezeket mondotta néki.«

A legnagyobb örömhír részese lett Mária Magdaléna az első Húsvétkor. Amint feltámadott Urát az üres sír mellett meglátta nemcsak, hogy meglepődött, de egyetlen vágya az volt, hogy mindörökké Őmellette maradhasson. Jézus azonban még mást bízott rá. Menjen és másokkal is ossza meg az ő örömét. Tehát a legboldogabb pillanatában is szolgálatra küldi el az Ur.

Sok keresztyén ember abban a tévedésben van, hogy elég önmagában ünnepelnie Hús vétót. Jézus Krisztus pedig azt akarja, hogy másokkal is megosszuk a feltámadásban nyert evangéliumot. Még a legszelídebb szavában is benne van a sürgető ösztönzés: Menj az enyéimhez...«

»Most ne fogj meg engemet« — mondotta Máriának a feltámadt Jézus. Ezt mondja nekünk is. Lesz még idő arra, hogy együtt legyünk. Most menj és szolgálj. Mond el másoknak is a boldogító hírt. Feltámadott az Ur! Most ez a legfontosabb.

IMÁDKOZZUNK: Édes Istenem! Segíts kérlek, hogy ne csak önmagámmal megelégedett, s a Veled való áldott közösségbe bezárkózott életet éljek, hanem má soknak is hirdessem a Te szeretetedet és megváltó kegyelmedet. Köszönöm, hogy Krisztus feltámadásával az én örök életemről is bizonyságot nyerhettem. Ámen.

— Minnél közelebbi kapcsolatban élünk Krisztussal, annál égetőbb a parancsa felénk, hogy másoknak is bizonyságot tegyünk Róla. —

Lindsay E. Walter, West Virginia

31