Csendes Percek, 1969 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1969-01-01 / 1. szám

»Isten úgy szerette e világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta...« (János ev. 3:16.) Isten sok csodálatos ajándékot ad és mi elfogadjuk azt. Isten azonban azt akarja, hogy adjunk is, ne csak vegyünk. Jézus ezt mondta: »Mennyetek e széles világ­ba és hirdessétek az evangéliumot...« Pál írja: ».. .szán­játok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek tetsző kedves áldozatul...« Az adás a keresztyén ember egyik jellegzetessége. Igaz a mondás: »Jobb adni, mint kapni.« Nem rég tettünk meg több, mint ezer mérföldes hajó útat Ausztrália északi részén a korái szigetek mel­lett. E korál-sziget világot millió és millió parányi ten­geri allat maradványai hoztták létre az évezredek fo­lyamán. Egymásra építették, s utána elpusztultak, hogy újra helyet adjanak a következőknek. Ma a nagy ten­geri hajók élvezik a nyugodt hajózást azokon a részeken, mert a korái szigetek védelmet nyújtanak a nyílt ten­gerrel szembe. Külön-külön nem tehetünk hatalmas dolgokat, de egymás munkájára építve lehetünk igazában »adók és vevők« Isten dicsőségére, s az Ő országának terjesz­tésere. IMÁDKOZZUNK: Jó Atyánk, sok ajándékaiddal ál­dottál meg minket. Taníts meg minket számon tartani őket, úgy, hogy hálánkat ki is fejezhessük irántad imádságainkban és a szeretet cselekedeteiben. Jézusért, Ámen. — Mennyi áldozathozatal van adományaidban? — C. P. Hughes, Austrália HÉTFŐ, JANUÁR 13. Olvassuk: Lukács 11:5—13. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom