Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1968-03-01 / 2. szám
SZOMBAT, MÁRCIUS 23. Olvassuk: Róma 6:1—11. »Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztitson minket minden gonoszságtól.« (I. János 1:9). Ha Isten csak igazságos lenne és soha nem bocsátani meg bűneinket, akkor rettenetes Ítéletre kellene számítanunk. A nagyszerű azonban az, hogy Isten nemcsak igazságos, hanem Isten szeretet is. És azt ígéri, hogy »ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden gonoszságtól.« Bűneinket megvallani nem könnyű dolog, különösen nem a másik embernek. Egy barátom mesélte, hogy egyszer hazudott valakinek. Isten előtt hamarosan megvallotta bűnét, de annak nem tudta, akinek hazudott. Egy hónapi belső küzdelembe került, mire el tudta határozni magát rá. És akkor megtalálta lelki nyugalmát. A keresztyén élet egyik legnagyszerűbb tapasztalata, hogy amikor bűneinket megvalljuk, akkor megtapasztaljuk Isten megbocsátó szere tétét. IMÁDKOZZUNK: Atyánk Istenünk, köszönjük neked megbocsátó szereteted. Megvalljuk előtted, hogy sokszor súlyosan vétkezünk ellened. Könyörgünk áldj meg bennünket, hogy bűneinket mindig meg tudjuk vallani és megbocsátó szereteteddel tisztíts meg bennünket. A mi Urunk Jézus Krisztus nevében kérünk, Ámen. — Jézus Krisztus azért halt meg a kereszten, hogy miénk legyen a megbocsátó szeretet. — Miyake, Hiroko, Japan 25
