Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1968-01-01 / 1. szám

HÉTFŐ, JANUÁR 1. Olvassuk: Filippi 3:7—14. »Mert hitben járunk, nem látásban.« (II. Kor. 5:7.) Gyakran mondják, hogy minden új esztendő egy­­egy felmérhetetlen értékű ajándék, melyet okosan kell felhasználnunk. S az időnek ez az ajándéka egyformán adatott szegénynek és gazdanak. Nem lehet megvásá­rolni, nem lehet eladni. Ez a mi legértékesebb ajándé­kaink egyike. Január, az első hónap, Janus-tól, a kétarcú római istentől kapta nevét, aki egyik arcával visszafelé te­kint, a másikkal előre. Ez értékes tanulság részünkre. Az új év a legmegfelelőbb idő arra, hogy visszanéz­zünk és tanuljunk hibáinkból. Hibáink mérföldkövek lehetnek életünkben, minthogy csődjeinken keresztül építjük ki magunkban a béketürést, a tudást és az örö­kös újrakezdés akaratát. De emellett az új év nyilván a legjobb időpont az előretekintésre is. Előretekintünk s tudjuk, telve lesz az örömmel és bánattal, hibákkal és sikerekkel. S hogy végig tudjuk járni az új útszakaszt, szükségünk van ve­zetőre, akiben bízni tudunk. Ez a vezető Jézus Krisztus lesz, akinek irányításával bátran járhatjuk végig az utat és hittel nézhetünk szembe a jövővel. IMÁDOZZUNK: Mennyei Atyánk, az új év hajna­lán add, hogy megismerhessük akaratodat az elkövetke­ző időkre vonatkozóan és adj erőt a továbbhaladásra. Növeld hitünket, újítsd meg reményeinket. A Krisztus nevében kérünk, Ámen. — Krisztussal, mint vezetőnkkel, olyanná tudjuk tenni az új esztendőt, amilyennek lennie kell. — Mrs. Xeal Hardin, Virginia 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom