Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1968-01-01 / 1. szám

SZOMBAT, FEBRUÁR 3.

Olvassuk: Zsidókhoz írt levél 10:32—39.

»Mi sem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.«

(Zsid. 9:39.)

Az 'élet tele van a hit és bátorság példáival. Amikor Lindbergh Károly 1927-ben egyedül, leszállás nélkül az óceánt New Yorktól Párisig átrepülte, teljesítményének az volt a magyarázata, hogy vakmerő bátorsággal bízott Isten természeti törvényeiben, önmagában és repülőgépjében.

A Zsidókhoz írt levél szerzője az üldözések alatt meg-meglankadó keresztyén testvéreit bátorítja arra, hogy maradjanak hűségesek az Úrhoz. Emlékezteti őket azokra, akik hitben éltek és győzelmi tudatban haltak meg, noha a látszat vereséget mutatott. Az a keresztyén, aki ismeri Isten győzelmét a Krisztusban, soha meg nem hátrálhat!

A hithősök sora nemzedékről nemzedékre folytatódik. Ma mi vagyunk annak részesei. Ma nekünk kell a győzelem biztos tudatában hősiesen cselekednünk anyagi javaink használatában, szeretetben, szolgálatban, Krisztus-követésben.

IMÁDKOZZUNK: Urunk! Köszönjük Néked a hit nagy ajándékát, mely által élünk és vagyunk. Erősíts bennünket a hitben, hogy soha meg ne hátráljunk. A Krisztus érdeméért, aki a mi erősségünk. Ámen.

— A győzelem útja az, hogy élő hittel visszaadjuk Istennek, ami az övé! —

Ketehersid M.B., Tennessee

36