Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1968-07-01 / 4. szám

PÉNTEK, AUGUSZTUS 30.

Olvassuk: János 21:12—22.

»Ezt a tanítvány látva, Péter így szólt Jézusnak: Uram hát ezzel mi lesz? Szólt neki Jézus: Ha azt akarom, hogy ő megmaradjon amig én eljövök, mit tartozik reád? Te kövess engem.« (János 21:12—22.)

Simon Péter gyakran kérdezett olyan kérdéseket és mondott olyan dolgokat, amikbe neki nem volt beleszólása. A fenti ige a fényes bizonyíték reá. Jézus így szólt néki: légy elfoglalva a te dolgoddal és ne törődj Jánosiéval!

Mi is így vagyunk. Nagyon könnyen mutatunk érdeklődést mások tehetségében, ahelyett, hogy miénkével törődnénk. Gyakran mondjuk ezt: »Ha egy millió dollárom volna, mily sokat adnék én Istennek.« vagy »ha jó hangom volna, mennyit énekelnék én Istenről.« De Istent az érdekli amink van és nem az ami nincs.

Isten azt akarja, hogy a teljes valónkat szánjuk, ajándékozzuk neki. Ha egyszer megteszük ezt, Ő nemcsak, hogy elfogad bennünket és a mi ajándékunkat, hanem szinte megvillanyozza a szívünket, hogy mindig azt adjuk neki és az emberiségnek, amink van.

IMÁDKOZZUNK: Istenünk bocsáss meg, hogy sokszor nem kamatoztatjuk, a mi talentumainkat. Segíts minket megérteni, hogy azért küldtél minket e világba, hogy azzal szolgáljunk Téged és másokat, amink van. Ámen.

— Isten azt kívánja, hogy mindenemet neki adva kövessem Őt. —

Thome M. Milton, Missouri

63