Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1968-01-01 / 1. szám

CSÜTÖRTÖK, JANUÁR 11. Olvassuk: I. Timotheus 2:1—8. »Imádkozzatok egymásért.« (Jakab 5:16.) Mikor szívrohamom után fokozatosan gyógyulni kezdtem sok barátom levélben értesített, hogy imádkoz­nak értem. Ezek a levelek igen jótékony hatással vol­tak rám. Barátaim nem azt írták, hogy gondolatban ve­lem vannak, hanem hogy imádkoznak értem. Mikor áhíta tot tartottak, imádságban Isten elé vittek engem is és az Ő gyógyító erejét kérték számomra. Krisztus tanításán és a Szent Lélek áldott munká­ján keresztül naponta kapunk Istentől erőt. Ez akkor lesz valóság, mikor imádságban Őt magasztaljuk, bű­neinket megvalljuk és hálát adunk neki sok jóságáért. Isten azért adta nekünk az imádság nagy ajándé­kát, hogy Vele kapcsolatban lehessünk. Ezen kívül még abban is eszköz lehet számunkra, hogy másokért köz­benjárjunk — imádkozzunk egyénekéért, családokért, egyházakért és nemzetekért. Bár emberi műszerekkel lemérni nem lehet, mégis nyilvánvaló, hogy az imád­ság hatalmas mozgató erő azoknak az életében is, akik imádkoznak és azok számára is, akikért imádkoznak. IMÁDKOZZUNK: Atyánk, köszönjük, hogy a hí­vők imájában erő és hatalom van. Segíts meg, hogy minden dolgunkban Hozzád forduljunk imádságban. Adj hűséget, hogy szeretteinket állandóan imáinkban hordozzuk, kérve Téged, hogy Atyai szereteteddel vedd körül őket s segítsd őket életük útján. Krisztus nevében, Ámen. — Imáimban hordozom-e mindig embertársaimat?— ifjú Cowdrick David, New Jersey 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom