Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1968-03-01 / 2. szám

SZERDA, ÁPRILIS 17. Olvassuk: Lukács 24:36—43. »És gyorsan eltávoztak a sírtól, félelemmel és nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hirt a tanítványai­nak.« (Máté 28:8.) Egy kisfiú, az első napfelkeltét látva, berohan a nagymama szobájába s így kiált: »Kelj fel nagymama, a világ megkezdődött!« Az asszonyok, akik azért mentek a sírhoz, hogy megkenjék a halottat, nagy örömmel futottak, hogy azonnal elmondják a nagy hírt másoknak is. A tanítványok ugyanazon a villanyozó érzésen mentek át, amikor megtudták, hogy Jézus újra él. Mindenhol, ahova csak mentek, ezt a jóhírt mondták el és ebben az örömben osztoztak. A húsvét az öröm és jókedv ünnepe. Jézus, a ke­­resztrefeszített, feltámadott a halálból. ígérete hogy Ő meggyőzi a halált, valóravált. Az élő Ur tanításai és ígéretei, az Ő szelleme és vezetése minden nemzedék számára biztosíték. Mi Jézus Krisztus népe vagyunk ezen a földön. A halálunk után az Ő jelenlétében és a megváltottak tár­saságában leszünk mindörökké. IMÁDKOZZUNK: Teljes színvünkből örvendezünk a húsvéti napokban Atyánk, mert tudjuk, hogy örökéle­tünk van és mert az öröm, amit Jézus ad, soha el nem fogy. Segíts minket abban, hogy ezt az örömöt meg­osszuk ma másokkal is. Krisztus nevében. Ámen. — Mivel Krisztus él, mi új életet kezdhetünk. — Schreiber Katalin, Ohio 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom