Csendes Percek, 1967 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1967-09-01 / 5. szám

CSÜTÖRTÖK, OKTÓBER 26 Olvassuk: Róma 8:14—21 és Zsoltárok 90:13—17. »Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vigadjunk minden mi időnkben.« (Zsoltár 90:14.) Hathaway Marcia, a fiatal ausztráliai színésznő, egyházunk tevékeny tagja volt Sydneyben. Mikor Ausztrália nemzeti ünnepén a tengerben úszott, egy cápa támadta meg. Vőlegénye ragadta ki a halálos ve­szedelemből. A súlyosan sebesült színésznő bizakodva tekintett fel rá és ezt mondta: »Ne aggódj miattam. Nem érzek fájdalmat. Isten gondot visel rólam.« A mentő­­kocsiban halt meg, útban a kórház felé. Élete reggelén Isten kegyelme elégítette ki Marciét is. Ezért tudott örvendezni és tudott derűs lenni élete minden napján, még ha kevés idő is adatott néki. Isten kegyelme mindannyiunkat kielégíthet, hogy­ha szívünket megnyitjuk neki és arra kérjük, hogy éle­tünket Ő irányítsa. Attól a pillanatttól kezdve, ahogy Isten rendelkezik felettünk, az életnek minden próbá­ját és kísértését, amellyel szembe kell államink, legyőz­hetjük. Bármi is történjék, örvendezni tudunk majd, mert Istentől függünk és Ő sohasem hagy cserben min­ket. IMÁDKOZZUNK: Atyánk, Istenünk, köszönjük Teneked, hogy sohasem vagy olyan távol tőlünk, hogy el ne érhetnénk Téged. Add, hogy életünket Rád bízzuk, míg fiatalok vagyunk, mert akkor örvendezve élhe­tünk minden mi időnkben. A Megváltó nevében. Ámen. — Isten kegyelmét halogatás nélkül, most akarom megragadni. — Walker G. Winifred, Ausztrália 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom