Csendes Percek, 1967 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1967-01-01 / 1. szám

VASÁRNAP, JANUÁR 29. Olvassuk: Efézus 3:14—21. .... »hogy lakozzék a Krisztus a hit által szívetek­ben, hogy a szeretetben meggyökerezzetek... és meg­ismerjétek Krisztusnak minden ismeretet felülhaladó szeretetét.« (Efézus 3:17—19.) Egy meleg nyári napon lelkipásztor barátommal útban voltunk a Kentucky állambeli Barbourville felé, lelkészképző iskolánkhoz. A rendeltetési helyünk előtti utolsó városba, kérdezősködésünkre megmondták, hogy milyen távolságra vagyunk. Miután jó pár mérföldet hajtottunk az ismeretlen, száraz és poros országúton, kezdtük kétségbe vonni an­nak a felvilágosításnak a pontosságát, amit kaptunk. Újra megálltunk, s megkérdeztünk egy idősebb férfit az út szélén, hogy még milyen távolságra vagyunk Bar­­bourvillétől. Az öreg ráhajolva botjára, ránk nézett és felelte: »Úgy gondolom vagy 8 mérföldre, de ezt a tá­volságot még senki sem mérte fel.« Isten kimondhatatlan szeretetét halandó ember még sohasem mérte fel. Istennek minden gondolata az, hogy gyermekeit megtartsa, gondviselő kegyelmében és megváltásában részesítse. Páratlan szeretetének mennyi csodás jele vesz körül állandóan minket! IMÁDKOZZUNK: Mi Atyánk, add, hogy mindjob­ban megértsük mérhetetlen szeretetedet, melynek táv­latai végtelenek. Segíts, hogy mindezért Neked méltó­képpen tudjunk hálát adni és szeretetedet mások felé hűségesebben tolmácsolni. Megváltónk nevéért. Ámen. — Szeretném, ha rajtam keresztül ma Krisztus sze­­retete áradna embertársaim felé. — .Warner P. Davis, Kentucky 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom