Csendes Percek, 1967 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1967-01-01 / 1. szám

Olvassuk: Máté 21:33—43.

»Adjátok meg az Istennek, ami az Istené.«

(Lukács ev. 20:25.)

Egy fiatal indiai asszonyt, akinek művészi adottságai vannak, egy cég éppen művészi tehetsége miatt alkalmazott. Szabad idejében azonban vasárnapi iskolai könyvek számára rajzol illusztrációkat fizetés nélkül. Ez a fiatal keresztyén nő így adja vissza az Istennek, ami az Istené, tehetsége gyümölcsét.

A gonosz munkásokról szóló példázat arra figyelmeztet minket, hogy Isten munkatársai vagyunk. Ő adott nekünk életrevalóságot, ügyességet, időt, vagyont, munkát, otthont. Mindezekért a kiváltságokért felelősek vagyunk Isten előtt. Tudjuk-e azt, hogy ezekért hálával tartozunk Istennek és egy részét minden ajándékának vissza kell valahogy szolgáltassuk?

Amink van, azzal kell szolgálnunk az Istennek. Jézus nem azért imádkozott, hogy a benne hívők kivétessenek a világból, hanem azért, hogy ebben a világban megőriztessenek a gonosztól. Jézus látta, hogy akik Benne Bíznak, akik az Ő tanítványai, azok egyszerű, őszinte, szeretettel teljes életet élnek majd.

IMÁDKOZZUNK: Uram, add, hogy sohase tulajdonítsuk magunknak azt, ami a Tiéd. Add, hogy érezzük a felelősséget azért a bizalomért, amellyel minket munkatársul hívtál el. Jézus nevében hallgass meg. Ámen.

— A mindennapi élet egyszerű eszközei is bőséges alkalmat nyújtanak Isten dicsősége szolgálatára. —

Smith H. Elsabe, Fidzsi Szigetek

KEDD, JANUÁR 24.

26