Csendes Percek, 1967 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1967-05-01 / 3. szám

SZERDA, MÁJUS 24.

Olvassuk: II. Timotheus 4:1—8.

»Eltétetett nekem az igazság koronája, melyet megad nekem azon a napon az Ur, az igaz bíró.«

(II. Tim. 4:8.)

Krisztus minden követére korona vár. »Légy hű mindhalálig és neked adom az élet koronáját. (Jel. 2:10), ezt ígérte nekünk.

Pál nem győzött örülni az üdvösségnek, amit Istennek Jézus Krisztusban közölt kegyelme révén nyert. Igaz, hogy sokat szenvedett. Megostorozták, megkövezték, hajótörést szenvedett, éjt-napot a mélységben töltött. S mégis győztesként járta az életet, mert tudta, hogy korona várja, az onnan felülről való elhívás koszorúja, amelyet Isten megígért neki a Krisztus Jézusban.

Amikor valaki igazán az odafennvalókkal kezd törődni, elsősorban és szívének indulatait, gondolatait Isten dolgaira központosítja, azt tapasztalja, hogy egész élete megszépül, útjára mennyei fény világossága derül.

Mint Krisztus követeinek, fel kell ismernünk gyengeségeinket, korlátáinkat s azokat bűneinkkel együtt az Ur elé tárva naponként, biztos reménységünk lehet az ő általa Ígért mennyei koronára.

IMÁDKOZZUNK: Mennyei Édesatyám, áldalak szüntelenül a Tőled kapott áldásokért s kérem a Te erőidet mindennapi utamhoz. A Te Igéd legyen lábam szövétneke és ösvényemnek világossága mindenkor. Jézus nevében. Ámen.

— Csak úgy lehetek Krisztus követe, ha előbb mennyei polgárjogot nyertem. —

Daniels J.B. tanár, India

26