Csendes Percek, 1966 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1966-03-01 / 2. szám

Olvassuk: Jeremiás 18:1—6; Kolossá 1:12—20. »És elromlott az edény, amelyet ő készített és amely agyagként volt a fazekas kezében — és azonnal más edényt készített belőle, amint a fazekas jónak látta ké­szíteni.« (Jeremiás 18:4.) Az Ó-Testamentom egyik nagy tanítása a fazekas­ról és az agyagról szóló példázat. A fazekasnak hatalma van az agyag fölött, tetszése szerint formálja azt. Az Ó-Testamentom ezzel szemlélteti Isten bölcseségét és hatalmát, amellyel az ő gyermekeinek életét alakítja. Bernard Palissy, a 16-ik századbeli francia kerami­kus, aki az agyagedényekhez használt zománcot felfe­dezte, egész életét arra áldozta, hogy a kezéből kikerülő edényeket szépítse. Mindenét pénzzé tette, teste csonttá­­bőrré aszott az áldozatos, emésztő munkában. Végül is korának legszebb porcelán és agyag edényei kerültek ki kezéből, amelyek szépségét ma is mindenki megcsodálja. Ha nem vagyunk »elromlott edény«-ek, akkor Isten könyörületes kegyelmének köszönhető. Annak, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy »kiválasztott edény«-ek legyünk — alkalmasak az Ő dicsőségének szolgálatára és ragyogtatására. IMÁDKOZZUNK: Atyánk Istenünk, alázatosan el­ismerjük, hogy a Te kezedben van életünk. Azért kö­­nyörgünk, hogy tégy minket engedelmes agyaggá, amelyből a kegyelem csodáit formálja mindenható ke­zed. Ámen. — Azért vagyok keresztyén, mert Krisztus megbé­kéltető szeretete munkálkodik lelkemben. — J. Harold Gwynne (Ohio) VASÁRNAP, MÁRCIUS 27. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom