Csendes Percek, 1966 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1966-03-01 / 2. szám

Olvassuk: Máté 3:1—12.

»És méné (János) a Jordán mellett levő minden tartományba prédikálván a megtérés keresztségét a bűnöknek bocsánatjára.« (Lukács 3:3.)

János a bemerítő kihangsúlyozta az ember megtérésének az elkerülhetetlen szükségességét. Jött az igazság lángoló üzenetével, hogy az embernek mindent élőiről kell kezdenie. Jánosnál ez volt az elkezdése az új életnek: »Ki kell cserélni a szíveteket!« (Mát. 3:2.) Az ő ajákról elhangozva eme szavak beleégtek hallgatói tudatába, méltatlanságuk és a megértés halaszthatatlanságának a félelmetességével.

János megrázó prédikálásával szembeállította az embereket elveszett voltuk mélységével. Megmutatta helyzetüket az igazság világosságában, hogy bűneikből megtéréssel közeledjenek a kegyelemhez.

Számodra és számomra ma ez éppoly nagy és súlyos követelmény, mint volt János egykorú hallgatói számára. Nekünk ma éppúgy fájlalni kell bűneinket, megbánni azokat, s hinni abban, hogy Jézus meg tudja tartani azt, ki bűneiből megtér, s el tudja indítani egy új életre.

IMÁDKOZZUNK: Bocsásd meg, Urunk, a mi vétkeinket. Adj bátorságot, hogy megbánjuk azokat, s bölcseséget, hogy éljünk a Krisztus Jézusban onnan felülről kapott elhíváshoz méltóképpen. Kérünk Megváltónk nevében. Ámen.

— Öröm van az egekben minden egyes bűnös megtérésén. —

Florence Crain (Texas)

VASÁRNAP, MÁRCIUS 13.

15